73.§ (1) Az a jogi személy, más szervezet, egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági tevékenységgel élethivatásszerűen foglalkozó gazdálkodó, aki védett természeti területen veszélyes anyagot használ, vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységet folytat - külön jogszabályban meghatározottak szerint -, köteles biztosítékot adni, vagy felelősségbiztosítást kötni.
(2) A biztosítékadási kötelezettség és a felelősségbiztosítás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

74.§ (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti az igazgatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
(3) Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közreműködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt. Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
(4) Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.

75.§ Az e törvény szerinti hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
76.§ (1) Az eljárási határidő a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap.
(2) A szakhatósági közreműködésre a 39.§ (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban 30 nap áll rendelkezésre, amely egy alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható.
(3) Ha hatósági engedély iránti kérelem az egész ország területére kiterjedő tevékenységre irányul, az első fokú hatósági engedélyezési jogkört a Minisztérium gyakorolja.
77.§ Az igazgatóság, illetve helyi védett természeti terület esetén a jegyző, jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására.
78.§ (1) Az igazgatóság, illetőleg helyi védett természeti terület esetében a jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(2) A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket - ha az nem áll állami tulajdonban - az igazgatóság határozattal lefoglalja, illetőleg elkobozza. Ha a védett természeti érték állami tulajdonban áll (68.§), akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.
(3) Az elkobzott védett természeti értékek csak a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint használhatók fel.

79.§ (1) Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat (Kt. 67.§) elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni.
(2) Az állapotfelmérés magában foglalja:
a) az érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének a felmérését;
b) a természeti értékeket - beleértve a védett természeti értékeket - jelentősen befolyásoló, veszélyeztető, károsító tevékenységek bemutatását;
c) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is.

80.§ (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;
c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;
d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki.
(3) A bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. Az elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(4) Ha a természetvédelmi bírságot
a) az igazgatóság szabta ki, akkor a Központi Környezetvédelmi Alap természetvédelmi célokat szolgáló részének,
b) a jegyző szabta ki [80.§ (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének [62.§ (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal, akkor a b) pontban foglalt bevétel is a Központi Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(6) A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

81.§ (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346.§-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni.
(2) A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja:
a) a tényleges vagyoni kárt,
b) az elmaradt hasznot,
c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget,
d) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve
e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt.
(3) Károkozás esetén elsősorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.
(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60.§ (2) bekezdés], és a megítélt kártérítést a Központi Környezetvédelmi Alap részére kell megfizetni.

82.§ (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a végrehajtásáról szóló, az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelettel, a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelettel, a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelettel, a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel, továbbá a 71/1994. (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 8/1982. (II. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) hatályát veszti.

(2) A Tvhr. 27.§-ának rendelkezéseit az e törvény 59.§ (2) bekezdésében meghatározott törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell.
(3) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő védetté nyilvánítások előkészítésére és védetté nyilvánítására a védetté nyilvánítás előkészítésének megindulásakor hatályban lévő jogszabályok az irányadóak.
(5) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt rendelettel, rendelkezéssel, határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti emlékek védettségét. Ahol e törvény védetté nyilvánítást kimondó jogszabályt említ, az alatt érteni kell a védetté nyilvánítást kimondó határozatot is.
(6) Az (5) bekezdés szerinti országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a miniszter közzéteszi. E jegyzék szükség szerint kiegészíthető az e törvény hatálybalépése után védetté nyilvánított védett természeti területekkel.
(7) Az (5) bekezdés alapján létesített, védett (fokozottan védett) természeti területekre - ha a védetté nyilvánítást kimondó határozat vagy jogszabály szigorúbb szabályokat nem állapít meg - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az 53.§ (1)-(3) bekezdései szerinti Alaptervet első alkalommal a Kt. 110.§-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontban a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként kell benyújtani.
83.§ (1) A szabálysértésekről szóló, többször módosított 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) az alábbi 32/A.§-sal egészül ki:
32/A.§ Természetvédelmi szabálysértés esetén első fokon a nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság, másodfokon a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Misztérium jár el.
(2) Az Sztv. 39.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság illetékességét az elkövetés helye alapozza meg, ha ez nem állapítható meg, vagy az elkövetés több igazgatóság illetékességi területén történt, első fokon a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság jár el.
(3) Az Sztv. az alábbi 116/D.§-sal egészül ki:
Természetvédelmi szabálysértés
116/D.§ (1) Aki
a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
c) a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja, megrongálja, illetőleg védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
feltéve, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A nemzeti park, illetve természetvédelmi igazgatóság a jogellenesen szerzett, illetőleg birtokában tartott védett növény- és állatfaj egyedét, annak bármely fejlődési alakját, származékát, a védett ásványi képződményt, továbbá barlangi képződményt határozattal elkobozza. Ha az előbbiekben felsorolt védett természeti érték állami tulajdonban áll, akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntésig gondoskodik a megőrzéséről.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni fokozottan védett természeti terület és érték esetében is, ha a cselekmény nem bűncselekmény.
84.§ A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(4) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával, illetve a fokozottan védett természeti területté nyilvánítással kapcsolatos más célú hasznosításra a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
85.§ Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7.§ (3) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 44.§ (4) bekezdésében, 47.§ (1) bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésének első fordulatában, 59.§ (4) bekezdésének első mondatában, 63.§ (3) bekezdésében, 71.§ (3) bekezdésében, 72.§ (3) bekezdésében, 73.§ (2) bekezdésében, 80.§ (6) bekezdésében,
b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24.§ (1) és (2) bekezdéseiben, 28.§ (7) bekezdésében, 29.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 30.§ (2) bekezdésében, 36.§ (4) bekezdésében, 44.§ (3) bekezdésében, 48.§ (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49.§ (2) bekezdésében, 51.§ (4) bekezdésében, 52.§ (1) bekezdésében, 53.§ (5) bekezdésének első fordulatában, 57.§ (2) bekezdésében, 59.§ (4) bekezdésének második mondatában, 66.§ (3) bekezdésében, 67.§ (3) bekezdésében, 69.§ (3) bekezdésében, 78.§ (3) bekezdésében,
c) miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 15.§ (2) bekezdésében és az 53.§ (5) bekezdésének második fordulatában,
d) földművelésügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 11.§ (3) bekezdésében, valamint a 46.§ (2) bekezdésében,
e) népjóléti miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 48.§ (7) bekezdésében
foglaltakat.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11