|
Védett növény- és állatfajok, társulások
42.§ (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése,
engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek
veszélyeztetése, károsítása.
(2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások
fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a
talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi
egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény
hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének
gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon
való átszállításához;
d) egyedének preparálásához;
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus
kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
g) egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához;
h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank
létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban
történő elhelyezéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék
természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a
természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi
hatóság az engedélyről - a cserjék esetének kivételével - tájékoztatja
az erdészeti hatóságot.
(6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy
szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához,
megszerzéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(7) Fokozottan védett vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak
természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), f), g), h) pontjaiban
meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon a
Minisztérium jár el.
43.§ (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása,
kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének
veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy
búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi
egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény
hatálya alá tartozó állatfaj
a) állományának szabályozásához;
b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban
tartásához, idomításához;
c) egyedeinek mesterséges szaporításához;
d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban
tartásához;
e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához;
f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel
történő kiegészítéséhez;
g) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az
országon való átszállításához;
j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
m) egyedének háziasításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti
állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
(4) Fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi
vagy más közérdekből adható meg. Nemzetközi egyezmény hatálya alá
tartozó állatfaj esetében akkor is megadható az engedély, ha az a
természetvédelem érdekeivel nem ellentétes.
(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdés c), f), g), i), j), m)
pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon a
Minisztérium jár el.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védett állat befogására,
elejtésére irányuló hatósági eljárásban a vadászati, illetve a
halászati hatóság szakhatóságként működik közre.
44.§ (1) Az igazgatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények,
állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására,
idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához,
fenntartásához, üzemeltetéséhez.
(2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e
törvény másként nem rendelkezik - az igazgatósághoz be kell jelentenie,
illetve be kell szolgáltatnia.
(3) Fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelye körül - a miniszter
által rendeletben meghatározottak szerint és mértékben - használati,
gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. A
kártalanítására a 72.§ rendelkezései az irányadóak.
(4) A védett növény- és állatfajok védelmére, tartására, bemutatására,
hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány
rendeletben állapítja meg.
45.§ (1) A visszatelepülő élő szervezetek védetté nyilvánítására a
24.§ (2) bekezdését és a 25.§ (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A miniszter eltérő rendelkezéséig a visszatelepülő élő szervezetekre
a 42-44.§-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Védett, illetve fokozottan védett fajnak minősülnek a védett, illetve
fokozottan védett növényfajok, illetőleg állatfajok kereszteződései (hibridjei).
Az ilyen fajok védettségére a magasabb védettségi szinthez tartozó
szülőfajra vonatkozó szabályok az irányadóak.
46.§ (1) Régi hazai (őshonos) háziállatfaj és fajta az, amelynek
kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy
tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza.
(2) A védett régi hazai háziállatfajok és fajták megőrzésére, egyedei
törzskönyvezésére vonatkozó szabályokat, tenyésztési és
teljesítményvizsgálati elveket a földművelésügyi miniszter és a
miniszter együttes rendeletben állapítja meg.
47.§ (1) A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó
korlátozások és tilalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg.
Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezései értelemszerűen
irányadóak a védett életközösségekre is.
(2) A védett növény- és állatfajnak nem minősülő védett élő
szervezetekre a 42-44.§-ok, valamint az (1) bekezdés rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
A barlangok védelme
48.§ (1) Barlang védettsége kiterjed bejáratára, teljes
járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére,
bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élővilágára,
továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket
összekötő szakaszára.
(2) Azokat a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregeket, amelyeknek a
felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős
képződmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő
jelentőségűek, a miniszter rendelettel védetté nyilváníthatja. A
védetté nyilvánított mesterséges üregekre e fejezet előírásait kell
megfelelően alkalmazni.
(3) Barlang vagy a (2) bekezdés szerinti üreg védettségét, vagy fokozott
védettségét a miniszter rendeletben feloldhatja, ha a védelmének, fokozott
védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek többé nem fűződik.
(4) Ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi,
felszíni területére jogszabály, az igazgatóság, vagy az igazgatóság
kezdeményezésére más, hatáskörrel rendelkező hatóság korlátozást
rendelhet el, illetve az védett természeti területté nyilvánítható.
Felszíni területnek minősül a földfelszínnek az a része, amely a barlang
természetes állapotára közvetlen kihatással van.
(5) Barlang védőövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban
állapítja meg, és ebben rendelkezik a védőövezetre irányadó
korlátozásokról is.
(6) Barlangot, barlangszakaszt a népjóléti miniszter által jogszabályban
kijelölt szerv - a Minisztérium szakhatósági hozzájárulásával -
határozatban gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejűleg meghatározhatja a
gyógybarlang éghajlati tényezőinek védelme és a gyógyítás
zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(7) A gyógybarlanggá nyilvánítás és gyógyászati célú hasznosítás
feltételeit és eljárási rendjét a népjóléti miniszter a miniszterrel
együttes rendeletben határozza meg.
49.§ (1) A barlangokat és a 48.§ (5) bekezdése szerinti védőövezetet az
ingatlan-nyilvántartásban, külön jogszabályokban meghatározottak szerint -
az igazgatóság kezdeményezése alapján - fel kell tüntetni.
(2) A barlangokról - az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül -
közhiteles nyilvántartást kell vezetni, az ennek vezetésére jogosult
szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a
miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell
jelenteni az igazgatóságnak.
50.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) tűrni
köteles, hogy az igazgatóság, illetve az általa erre feljogosított
személyek, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv
felhatalmazásával eljáró személyek a barlangot megközelítsék, az
idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Az e
tevékenység során okozott tényleges kárt az ingatlantulajdonos
(vagyonkezelő, használó) részére meg kell téríteni.
(2) A barlangbejáratot az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő, használó) nem
veszélyeztetheti, nem rongálhatja meg, nem tömheti el, nem zavarhatja a
barlangot élőhelyül használó állatokat, és nem akadályozhatja a barlang
hasznosítását.
(3) A barlang bejáratának biztonságáról, ha szükséges szakszerű
lezárásáról az igazgatóság gondoskodik.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi
jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát (vagyonkezelőjét,
használóját), amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló
telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba - az igazgatóság
kezdeményezésére - be kell jegyezni.
51.§ (1) A Minisztérium engedélye szükséges
a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód
megváltoztatásához;
b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
c) barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához,
értékesítéséhez, külföldre juttatásához.
(2) Gyógybarlang esetében az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati
hasznosításra vagy ennek módosítására irányuló eljárásban a
népjóléti miniszter által a gyógybarlanggá nyilvánításra [48.§ (6)
bekezdés] jogszabályban kijelölt szerv szakhatósági hozzájárulását be
kell szerezni.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges a barlangban végzett, az (1)
bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenységhez, továbbá a barlang
állagára, állapotára, természetes élővilágára kiható valamennyi
tevékenység megkezdéséhez, így különösen:
a) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához;
b) barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez,
gyűjtéshez;
c) barlangi búvármerüléshez;
d) az (1) bekezdés b) pontja kivételével műszaki beavatkozáshoz, így
különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy
elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához;
e) filmezéshez, elektronikus képrögzítéshez;
f) a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés]
meghatározott tevékenységekhez.
(4) A miniszter rendeletben határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó
műtárgyak és tevékenységek körét, valamint azokat a barlangokat,
amelyeknek látogatása a (3) bekezdés a) pontja alapján engedélyköteles. A
(3) bekezdés a) pontja alapján látogatási engedélyhez kötött barlangokban
történő túravezetés, valamint a barlangok kutatásának képesítési
feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Barlangban végzendő robbantáshoz, vízjogi engedélyhez kötött
tevékenység megkezdéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulását
be kell szerezni.
(6) Az igazgatóság hozzájárulása szükséges a barlang védőövezetében
végzendő valamennyi tevékenységhez, így különösen:
a) az építési, fennmaradási engedély kiadásához;
b) vegyi anyag tárolásához, felhasználásához, illetve hulladék
elhelyezéséhez;
c) területfelhasználás, telekalakítás engedélyezéséhez;
d) ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, szolgáltató tevékenység
gyakorlásához szükséges telep létesítéséhez, berendezéseinek
felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához;
e) nyomvonalas létesítmény és földmű építéséhez;
f) a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés]
meghatározott tevékenységekhez.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
|